DUNÁRÓL

A Duna Rajkánál lép be Magyarországra és Mohács város alatt hagyja el az országot. Középszakasz jellegű, azaz elsősorban a márna, másodsorban a dévér szinttájba sorolható. Ennek megfelelő a halállománya is. Duzzasztás a magyarországi szakaszon nincs. Legnagyobb szigetei a Szentendrei sziget, amely Budapest fölött ér véget és a Csepel sziget, amely a főváros déli részénél indul. Utóbbi bal oldala melletti ága a Ráckevei Duna-ág, amely felül a Kvassay, alul a Tassi zsilippel van elzárva, tehát állóvíz jellegű. Ez a 60 km-es vízszakasz a magyarországi Duna legintenzívebben halasított része. Fő halai a ponty, az amur, a dévér, a balin, a süllő, a csuka és a harcsa.

A Ráckevei Duna-ágnak a Tassi zsiliptől a Dunába torkolásig tartó közel 1 km-es szakasza az un. Tassi V-VI. vízterület a zsilipen átbukó víztömeg áramlásában kiváló horgászhely. Halállománya hasonló az előbb felsoroltakhoz.

A Duna különböző szakaszain más és más halfajok dominálnak, a vízszakaszok halállománya erősen függ az adott terület meder és part alakulásától, a vízjárástól és attól, hogy az adott halfaj élőhelyi viszonyai hogyan alakulnak. A Duna változatos halfaunával, állománnyal rendelkezik. A fehér halak (pl. jász, paduc és egyéb keszegfélék), a márna, a ragadozó halak, a ponty és a kecsege is foghatók az egyes szakaszokon.

Kiemelést érdemel a Győr megyei szigetközi Duna-ágak vadregényes, főképp ragadozók horgászatára alkalmas területe. Megemlítendő a fővárosi Duna-szakasz változatos és olykor meglepően jó fogást nyújtó halállományával; különlegességként pedig a Százhalombattai Erőmű, valamint a Paksi Atomerőmű melegvíz-kifolyóinak környéke, ahol szinte az egész halfauna egyedei fellelhetők.

A Dunán a jogszabályi előírások és az országos horgászrend szerint lehet horgászni. A Duna egyes zárt, vagy időszakonként nyitott holtágaiban - így a Ráckevei Duna-ágban - ettől lényeges eltérések, horgászrendi szigorítások, egyedi tilalmi rendelkezések is lehetnek. Erről az adott horgászrendek részletesen tájékoztatnak.

A Dunán zömmel halászszervezetek és kisebb részben horgász szervezetek a halászati-horgászati hasznosítók. A területi engedélyek árai általában halgazdálkodási, halasítási színvonalnak megfelelően változóak. A következő táblázat a 2006. évi engedélyárakat mutatja:

Duna	F e l n ő t t				I f j ú s á g i
	éves	heti	2 napos	napi	éves	heti	2 napos	napi
Duna fővárosi szakasza Bp. Szöv. egyesületi tagjainak	8500			1200	4500			750
Duna fővárosi szakasza (tags. lappal)	10625			1500	5625			750
Ráckevei Duna-ág és mellékvizei - Duna-ági egyesületi tag	10000				5000			1250
- nem Duna-ági tag				2500
Duna komárom-esztergomi szakasza Komárom-E. M-i Szövetség	4000			600	1200			200
Duna Óbuda Szövetkezet szakasza	7000			1000	2200			300
Duna - Ercsi Halász Kft. szakasza	6000			1400	2500			500
70 év feletti	4500
Duna - Győri H. SZöv. szakasza	6000			850	3000
Tolnai Halért. Szöv. - Duna szakasza	6000	3000		1000	4000
Mohácsi H. Szöv. Duna szakasza - összterületi	4500				3200			350
- vendégjegy		3500
- belvizi (holtágak stb.)	2600				1900
- belvizi (holtágak stb.) 70 év elett	600
- Élő-Duna szövetkezeti szakasza	1900				1300
- gyermek éves, összterületi	1000
Duna - Paksi Halászati Szöv. szakasza	5000	1200		400
Duna (és Ferenc csat.) Bajai Halászati Kft. szakasza	6000	4000		1500	3750	2000		1000
70 év feletti	3000

A Duna magyarországi szakaszán a főfolyásban és a mellékágakban, holtágakban, öblökben tehát a halász- és horgászervezetek hasznosításában álló vízszakaszokon a 2003. évben a dunai horgászok - fogási naplóinak adatai szerint összességében - 94.124 kg pontyot, 16.174 kg csukát, 17.167 kg süllőt, 4.024 kg kősüllőt, 19.860 kg harcsát, 8.836 kg balint, 505 kg angolnát, 16.021 kg márnát, 1.291 kg kecsegét. 17.104 kg amurt, 183.555 kg egyéb halat, összesen: 378.661 kg halat zsákmányoltak.

DUNAI HORGÁSZKALAUZ GÖNYŰTŐL A DÉLI ORSZÁGHATÁRIG

(Összeállította : Dr Hunyady Attila)

A magyarországi Duna vízszakaszainál a viszonylag rövid márna-régiót egy hosszúra nyúló dévérkeszeg-szinttáj váltja.

Horgászkalauzolásunk szempontjaiból ezt a szakaszt három részre osztva ismertetjük: Gönyűtől-Budapestig, a fővárostól a Sió-torkolatig, továbbá a Sió-torkolattól a déli országhatárig. Rövid leírásunkban csakis a folyam élővízi területére és jellemző, kedveltebb horgászhelyeire térünk ki.

GÖNYŰTŐL-BUDAPESTIG

Az 1792 és 1657 folyamkilométerek közé eső vízszakaszok hasznosítói az Előre HTSZ Győr, majd a Horgász Egyesületek Komárom-Esztergom Megyei Szövetsége, továbbá az Óbuda Szövetkezet halászati ágazata.

Gönyű alatt a folyam elhagyja hordalékkúpját, s ettől addigi jellege számos tekintetben megváltozik. Vizét a szlovák oldalról befolyó Csallóközi-Duna, a Vág, a Nyitra, a Garam és az Ipoly jelentősen növeli. A folyam kiszélesedik, esése, sebessége csökken. Jelentéktelenebb szigetek mellett a Szentendrei-sziget osztja ketté. Medre kavicsos, eléggé egyenletes és általában nem mély.

Közepes vagy annál kisebb vízállásoknál a horgászhelyek jól megközelíthetők. Az ismertebb haltanyák a kanyarok külső oldalán, a partvédő kövezések mentén és a ruganyok legmélyebb, vízbe nyúló végén találhatók. Ezek után vegyük szemügyre a horgászati lehetőségeket, az egyes folyamszakaszok részletesebb bemutatása során.

Gönyűtől-Komáromig

A község előtti partos a gönyűi horgászok kedvelt keszegező helye. Kissé lejjebb torkolik a Dunába a Bakony-ér. Deltájában sok apró szigetet tart egy hosszú rugany, lejjebb pedig 2 kilométert is meghaladó párhuzamgát öleli a zátonyost. A kőgátak folyás felőli oldalai sekélyebb vízállásnál horgászhatók. Ilyenkor úszós módszerrel paducok, jászok, egyéb keszegfélék cserkészhetők be.

A Concó-patak torkolatát az 1777-es folyamkilométerrel éppen szemközt érjük el. A torkolati rész erős vízmosásnak van kitéve, ezért a meder kemény, atkás. Itt márnázni érdemes, harmatgilisztával vagy sajttal. Kissé lejjebb tapogatva, fenekezve süllőre, csukára számíthatunk, csalihalra, halszeletre.

A Monostori-sziget előtti magas part alatt az örvénylő mélységben márnára, süllőre, egyes időszakokban pedig harcsára érdemes horgászni. A szigetre egy kőzáráson át juthatunk, ahol elsősorban balinra célszerű pergetni.

Komárom

A vasúti-híd felett kenyérzsákos etetéssel eredményesen paducoznak. A város előtt is a paducozás, jaszkózás ajánlott, úszós módszerrel. Fenekezve pontyra, a húzósabb vízalakulatokban márnára számíthatunk.

Almásfüzítőtől-Nagymarosig

A Fényes-patak torkolata ismert pontyozó hely. Alatta jó két kilométernyire az Átal-ér siet a Dunába. A meder itt köves, kavicsos. Lassan áramló vizében békés halfajokra horgásznak. A Neszmély alatti szigeteket kőzárások kötik össze. A Mocsi-sziget és Süttő közötti sebes szakaszon érdemes márnára fenekezni. A lábatlani kőrézsű ígéretes paducozó hely.

Nyergesújfalu előtt sziklás, köves a meder. A süllő mellett gyakori zsákmány a márna, a csendesebb áramlatokban pedig keszegezni érdemes. A táti szigeteket összekötő kőzárások apadó, budapesti 280 cm alatti vízállásnál már bejárhatók. A szigetoldali sarkantyús kövezések süllők, domolykók tanyái.

Esztergom

A Prímás-sziget elején a Varga-zátony kedvező körülmények esetén balintartó. A város előtt márnáznak, paducoznak. Esztergom alatt, az 1710. folyamkilométerrel szemközti magaslaton áll a Hideglelős-kereszt. A Duna medre itt sziklás, köves, süllőket, pontyokat rejt.

Az Ipoly torkolatától a Duna teljes szélességében magyar területre ér. A bal parton, Szob község előtt felgyorsul a folyam, medre sóderes, köves és elég mély. Fő hala a márna és a paduc. A jobb part frekventált horgászhelye a Pilismaróti-öblöt szegélyező földnyelv külső kőrézsűje, különösen pedig a süllőiről, márnáiról, sőt pontyairól nevezetes kőgátvég.

Zebegény és Pilismarót metszetében feltűnik a Dunakanyar jellegzetes látképe. A folyam kék szalagját ölelő meredek hegyek vidéke, hazánk egyik legszebb, legértékesebb idegenforgalmi nevezetessége.

A Zebegény-Nagymaros és a Dömös-Visegrád közötti szakasz a keszeghorgászat, elsősorban a paducozás széles lehetőségeit kínálja. Legfrekventáltabb horgászhelye a Lepence-patak torkolata (1697 fkm). A keszegfélék széles skálájából fő hala a paduc, de a süllő, sőt a csuka is becserkészhető.

Nagymarostól a fővárosig

A Szentendrei-Duna az 1692. folyamkilométernél szakad ki a főmederből. Folyása sebes, a sekélyebb és mélyebb részek sűrűn váltakoznak. Medre kavicsos. Főképpen a keszegfélék, a paduc, a jász, a domolykó, valamint a márna találja meg életfeltételeit.

Mélyebb vizeket találunk a Kisoroszi révátkelésnél és a dunabogdányi sellős szakasz előtt. A mély kutyrokban rablóhalak is tanyáznak. A Duna-ág egyik legismertebb paducozó helye a Tahitótfalu fölötti S-kanyar. Jól megközelíthető a községen át. Leányfalu előtt is találunk mélyebb vizeket, ahol süllőre, csukára, domolykóra és jászra pergetnek. Hasonló lehetőségek kínálkoznak a szigetmonostori révátkelés fölötti kutyrokban is. A szentendre előtti és a város alatti partos paducairól nevezetes, pergetéssel domolykók cserkészhetők be.

A kettéosztott folyam fő medre a váci ág. A balparti verőcemarosi kőrézsűn süllőzni érdemes. A váci kőrézsűket mély vizek szegélyezik, ahol süllő, domolykó, etetéssel pedig paduc fogható. A gödi térség ugyancsak sok jó horgászhelyet sejtet.

A jobb parton Váccal szemben három, Surány alatt pedig két jégtarolta kőrugany keszegfélék, süllők és balinok tanyája.

BUDAPESTTŐL - A SIÓ-TORKOLATIG

Az 1657 és 1497 folyamkilométerek közé eső terület hasznosítói: a Horgász Egyesületek Budapesti Szövetsége, majd a Közép-Dunai Hal Kft Ercsi, ezt követően a Paksi Halászati Szövetkezet, továbbá a Halértékesítő és Kisállattenyésztő Szövetkezet Tolna.

Jobb parti táplálói - néhány jelentéktelen patakon túl - a csekély vízhozamú Benta-patak, a Váli-víz és a Sió, míg a bal parti csatornákon vizet veszít; mégis szélesedik, mélyül. Medre kavicsos, majd a sodrás lassulása folytán egyre finomabb szemcsézetű. Számos kisebb-nagyobb szigetet ölel, melyek közül a mintegy hatvan kilométer hosszú Csepel-sziget a legjelentősebb.

Halfaunájára a dévérkeszeg-szinttáj halai a jellemzők. Vegyük ezek után sorra frekventáltabb horgászhelyeit, amelyek a közepesnél inkább kisebb vízállások esetén jól megközelíthetők.

Budapesttől - Adonyig

Bármilyen meglepő, a Duna fővárosi szakasza halbő. Fő halai a márna, a paduc, a jász és a keszegfélék széles sora, de becserkészhető a harcsa, a balin, a süllő, sőt kecsege, ponty is. Jellegzetes haltanyák a telelők és az "önetetett" szennyvízkifolyók, de etetéssel bármely alkalmas részen eredményesen horgászhatunk. A jobb parton ajánljuk az Árpád híd alatti telelőt, a Kolosy téri, a Bem József téri, a Batthyány téri kifolyókat, az Ördögárok deltáját, a műegyetemi kanálisokat, a Kopaszi-gát végét és a budafoki partost. A bal parton cserkészni érdemes.

Végig a jobb parton. Az 1622-es fkm-nél ömlik a Dunába a Benta-patak. A Dunamenti Hőerőmű melegvizével egyesülve hosszú területen vonzó a legkülönfélébb halfajok számára. Népszerű téli-nyári horgászhely. Az Ercsi szakadt partos mederesése süllőtanyákat rejt. Sinatelep szakadt kőrézsűje és kisvíznél a Váli-patak előtti zátonyrézsű süllőző hely. Az 1603-as fkm alatti Parasztok-szigete keszegfélék, márnák, süllők tanyája.

A bal parton mindössze a két szigetújfalui kőrugany érdemel említést: süllőit, harcsáit, balinjait horgásszák.

Adonytól-Dunaföldvárig

A község alatt a jobb parti kőrézsű frekventált keszegező helyek sokasága. Előttünk a szépfekvésű Kulcsi-kanyar; legismertebb süllőző helyeit az egykori Kossuth híd lebontott és partvédő műként telepített keszonjai mentén találjuk. Alatta egy masszív T kőgát, majd a kulcsi rugany nyújt univerzális horgászati lehetőségeket. A rácalmási szigetek kőruganyai közül a második és a harmadik sokoldalú horgászhely. A Nagy-sziget bejárati útján jól megközelíthetők.

További jobb parti utunk során elérjük Dunaújvárost. A város alatti kőrézsűt mély vizek ölelik, süllőzni érdemes itt. Az 1565-ös fkm-nél találhatók a süllős baracsi ruganyok; a hatos főútról terepúton közelíthetők meg. Dunaföldvár előtt sokan keszegeznek.

A bal parton univerzális, de nehezen megközelíthető horgászhelyek találhatók a makádi kőruganyok mentén. Közülük az első és a második igen mély kutyrokat képezve ismert harcsatanya, a harmadik és az ötödik süllőzésre, balinozásra nyújt lehetőségeket.

Dunaföldvártól a Sió torkolatig

A süllős, csukás balinos bölcskei kőrugany első jobb parti horgászati lehetőségként kínálkozik. A nevezetes harcsás, süllős, balinos porongi kőrugany Hartával szemközt mélyen nyúlik a mederbe. Az egykori madocsai hajóállomás feletti meredek kőrézsű igéretes woblerező hely; jól megközelíthető. Az 1541-es fkm alatti mélyvizű rugany az úgynevezett Takács-kő, frekventált horgászhely; jól megközelíthető földúton. Kevésbé megközelíthető az Ordas-sziget két jó haltartója, a Komáromi és a Ruff - kőgát. Paks felett süllős kőruganyok és T kőgátak hívják fel magukra a figyelmet, de csak csónakkal közelíthetők meg. A város alatti híres horgászcentrum az Atomerőmű-kifolyója. Univerzális, jól megközelíthető. Nevezetes horgászhely a gerjeni vezetőmű: nyáron univerzális, ősztől-tavaszig telelő. A Sió-delta feletti Karaszi- és Bóni-fok horgászhelyek sora.

Végig a bal parton. Harta alatt szigetek sorát fogják kőgátak. Folyam felőli süllős kőruganyai partról nehezen járhatók be. A Paksal szemközti, uszódi és foktői kőruganyok eliszaposodottak ugyan, de még így is haltartók. Nevezetesek a bátyai kövezések. Fajsz alatt tucatnyi kőrugany kínál jobbnál jobb, sokoldalú horgászati lehetőséget, de csak egy részük közelíthető meg a község felől.

SIÓ-TORKOLLATTÓL A DÉLI ORSZÁGHATÁRIG

Az 1497-1493 folyamkilométerek közé eső Dunát még a Tolnai Halértékesítő Szövetkezet hasznosítja, míg az országhatárig húzódó további szakaszon a Baja Hal Kft és a Mohácsi Petőfi Halászati Szövetkezet osztozik.

Jelentéktelen vízhozamú táplálói ellenére s folyam szélesedik, mélyül, sodrása lassul, medre homokos.

A Sió-torkolattól Bajáig

Végig a jobb parton. A Sió deltájában pontyoznak. Lejjebb T gátak, kőrézsűk, majd 3 rugany állítja meg a vándorlót. Közülük az első és a második kőgát mély vizeket tart, a harmadik eliszaposodott. A Grébec bejáróját nagy T gát hordalékosítja. Az 1489-es fkm-nél ágazik vissza a holtág, amelynek foka horgászhely. Az 1488-1484 között találja a vándorló a Rezét be- és kiágazását. Az 1483-as fkm-nél a Vén-Duna leágazásához érünk. Örömmel tapasztalhatjuk, hogy az ágat rekesztő kőzárást a vízügyiek megbontották, s ez által ismét élővé "varázsolták". A kialakult zúgó környéke univerzális horgászhely. A Vén-Duna-saroknál 2 jól horgászható rugany jelzi, Bajához értünk.

Bal parti kiinduló helyünk a Gémes-csárda. Alatta 3 jól horgászható kőruganyt érünk el. Az 1491-es fkm-nél újabb horgászati lehetőségeket kínál 3 vaskos kőrugó. Az érsekcsanádi révjárat alatti partos és a koppányi ruganyok a kuttyogató harcsázók jeles útvonala, ám partról is jól horgászható Bajáig.

Bajától-Mohácsig

Maga a város igazi horgászcentrum. Jobb parti kőgátjai a csónakos horgászok keresett helyei. A Kádár-kanyar kőrézsűit igen mély és halas vizek ölelik. Következő megállónk a 6 sáros rugany; ezek Bátáról megközelíthető kiváló horgászati lehetőségeket nyújtanak. Báta előtt felhordalékosodott kőgátak, majd újabban rakott jó haltartó rugany a választék. Az öreg dunaszekcsői kőgátak még mindig adnak süllőt, csukát, balint. A Csele-patak deltája csendes csukás víz. Elértük Mohácsot.

Végig a bal parton. Baja-Futrinka kőrezsűje a keszegezők "Mekkája". A Kádár-sziget jó horgászhelyei sajnos feltöltődtek. Híres haltartó a szeremlei szakadás, tövábbá az alatta sorjázó 6 vaskos, mélyvizeket tartó kőrugó. Dunafalva partosa nagy jaszkóiról, domolykóiról, dévérjeiről közismert.

Mohácstól az országhatárig.

A város alatti jobb oldalon kőzárás vezet a Cigány-sziget híres süllőtartó ruganyaihoz. Szükséges csalihalunkat mindjárt a zárás alatt gyűjthetjük be kispecával. Nagypartos. Híres univerzális horgászhely az 1442-nél. Béda-fok: mélyvizű gurgyó. A Digáncsi-zárás vezet a Gabriella-szigetre. Ismert horgászhelye a Gabriella-gurgyó. A boki első és második kőrugó feltöltődöttsége ellenére pontyozó helyeket igér. A határ-kőruganyt még mély vizek ölelik. Majd Horvátország határához érkezünk.

Bal parti haltanyák: Repity-gurgyó, Repity-partos (tuskós, mély vizek ölelik), Debrina-sarkantyúk. Aztán már Szerbia határa következik.