Vízminőségről - vízvizsgálatokról

A horgászattal hasznosított, horgászszervezetek közvetlen hasznosításába tartozó vízterületek elég változatos képet mutatnak. Vannak közöttük igen jó adottságú vizek és tömegével vannak olyan vizek, melyeknek a vízminősége és ezáltal haltartó képessége is igen rossz adottságú. A különböző horgászszervezeteknek nagy gondot okoznak az elöregedett, feliszapolódott, vízinövényzettel benőtt tavak, holtágak, holtág szakaszok, ahol általában ritkán van lehetőség a víz frissítésére, hogy más költséges műszaki beavatkozásra.

A természetes tavak közül is általában a kisebbeknél, a bányatavaknál, a vízhiánnyal küszködőknél jelentkeznek fokozottabb gondok, amelyet elsősorban a feliszapolódás, tápanyag feldúsulás, elnövényesedés, stb. okoznak.

A kedvezőtlen és rossz adottságú vizek haltelepítéseinél, halállományuknak megtartásánál fontos szempont a vízminőség folyamatos figyelemmel kísérése. Különösen veszélyes időszakoknak minősülnek a téli, jégfedettség alatti és a nyári igen meleg periódusok.

Év, mint év a közel 29.000 ha területű horgászkezelésű vizen átlagosan is sok tíz tonnára becsülhető a vízminőségi gondok miatt elhullott halállomány nagysága. Ezért is fontos, hogy a MOHOSZ a nyolcvanas évek végén már megkezdte saját vízminőségvizsgáló minilaboratóriumának felállítását és működtetését. A több mint egy évtizedes múlt igazolta a labor létét, fontosságát és az egyesületi, szövetségi és alkalomszerűen más hasznosítók is szívesen veszik igénybe a labor halélettani szempontból történő vízminősítési szolgáltatását.

A horgászat alapfeltétele a jó vízminőséggel rendelkező vízterület, melyben kedvező összetételű, egészséges halállomány él. A kettő között szoros összefüggés és kölcsönhatás van.

Az utóbbi évtizedekben az emberiség növekvő urbanizálodása, a jelentős ipari és mezőgazdasági fejlődés sajnos nem hagyta érintetlenül a felszíni és a talajvizeket sem. A negatív antropogén hatások Európa felszíni vizeit és hazánk vizeit, így a horgászvizek nagy részét sem kerülte el. Az időszakokénti szélsőséges időjárás miatt jelentősen csökkent a lehullott csapadék mennyisége és évenkénti eloszlása is megváltozott, az aszályos időjárás tovább fokozza a kedvezőtlen hatásokat.

A horgászattal hasznosított vízterületek jelentős hányada kedvezőtlen adottságú, feliszapolódott, vízutánpótlás nélküli tavakból, bányagödrökből és az eutrofizálódás különböző stádiumában lévő holtágakból áll. A halállomány megfelelő életfeltételeinek biztosítását, a vízminőség megőrzését, javítását sok esetben külső beavatkozásokkal lehet megoldani. Ennek egyik meghatározó tényezője a rendszeres vízvizsgálatok elvégeztetése. Rövidebb, hosszabb időszak eredményeiből már komoly tapasztalatokra lehet szert tenni, melyek sokat segítenek a víz- és halgazdálkodás feladatainál.

A MOHOSZ Vízminőség Vizsgáló Laboratóriuma már közel másfél évtizede végzi vizsgálatait meghatározóan a horgászszervezetek hasznosította vizeken. Az összesített eredmények alapján napjainkban a horgászkezelésű vizek megközelítőleg felén kifogásolható az év különböző időszakaiban a vízminőség. A vizsgált horgászvizek 27 %-ában egy vagy több paraméter eléri a megengedett határértéket, amely már labilis vízminőségre utal. A kifogásolható vízminőségű vízminták aránya 14 %. Ezekben a vízmintákban a mutatók már elérik vagy nagyon megközelítik a toxikus szintet.

Horgászatilag hasznosított vízterületek állapota 1999-2003.

A speciális minilabor feladata a prevenciós jellegű vízvizsgálatokon túl az, hogy az adatok, tendenciák elemzésével konkrét segítséget tudjon adni a vízminőség megőrzésében, esetleg javításában és a halpusztulások megelőzésében.

A laboratóriumban évente megközelítőleg ezer minta kémiai analízisére és algológiai elemzésére kerül sor . A halélettanilag indokolt mintegy 15-18 paraméter mérése, elemzése igen komoly vizsgálatszámot jelent. Ezekből már részben általános következtetéseket is le lehet vonni a vízminőségről.

A laboratórium fel van szerelve a vízminőség halélettani szempontokra alapozó kémiai és biológiai vizsgálataihoz szükséges korszerű eszközökkel, műszerekkel.

Korszerű műszerek, rapid tesztek segítik a helyszíni és labor munkát

Néhány vizsgált kémiai mutató gyors képet ad a víz kémhatásáról (pH), keménységéről, sótartalmáról. További elemzésekkel tájékozódhatunk a nitrogénformák mennyiségéről (ammónium, nitrit, nitrát), a szulfidtartalomról, az oxigénállapotokról.

A horgászvizekre manapság leginkább a lúgos kémhatás a jellemző. A magas pH érték részben a víz-talaj típusának a következménye, másrészt a helyeként tapasztalható túlzott algásodás a felelős. A lúgos kémhatású vizekben általában jelentős az ammóniumtartalom is. Ezért elég gyakori a toxikus mennyiségű ammónia felszabadulás, ezáltal a halpusztulás veszélye.

A nitrogénformák közül a nitrit, nitrát is jelentős mennyiségben kimutatható. A magas nitrit mellett általában az alacsony oxigéntartalom a jellemző.

Az oxigéntartalom és oxigéntelítettség döntő tényező a horgászvizekben. Az oxigénháztartás figyelemmel kísérésére a vízterületek kezelőinek egy része felkészült. Különböző típusú műszerekkel (elektródás, kolorimetriás) a helyszínen precízen megmérhető. A kapott adatok értékes információt nyújtanak a vízek oxigénháztartásáról.

Az oxigéntartalom és az alga biomassza között szoros kapcsolat van. Ezért indokolt az algaállomány mennyiségi meghatározása és ezen az uralkodó fajok vizsgálata. A mikroszkópos elemzés a víz fito- és zooplanktonjának mennyiségére és összetételére ad választ. A domináló algafajok meghatározása a vízminőség megítéléséhez és a védekezéshez, az algaszám csökkentéshez nyújthat segítséget.

Napjainkban már nélkülözhetetlen, hogy ismerjük a vizeink algásodásért felelős vízben oldott foszfor mennyiségét is.

A víz és iszap között szoros kölcsönhatás van. Ezért elsősorban a felső lágyiszap kémiai összetételének vizsgálata is indokolt lehet.

Néhány korszerű víz- és iszap-mintavevő, melyekből a drága víz-mintavevőket elsősorban laborok képesek beszerezni.

A helyszíni vizsgálatokhoz ma már modern elektródás műszereket, kolorimétert és rapid teszt készleteket alkalmazunk. Az elemzéseket nemzetközileg elfogadott reagensekkel végezzük. A laboratóriumi és a helyszíni vizsgálatok eredményeit az MI 10-172 Műszaki Irányelv alapján értékeljük.

A szakvéleményben tájékoztatást adunk a lehetséges vízminőséget javító módszerekről, a külső beavatkozásokról.

Napjainkban - a csökkenő vízmennyiség, az időszakonként folyamtosan romló vízminőség miatt - nélkülözhetetlen a helyszíni és az azt kiegészítő laboratóriumi, kémiai és algológiai ellenőrző vizsgálatok elvégeztetése.

A vizsgálati eredmények és a szaktanácsadás alapján lehetséges csak bizonyos vízkezelési munkák, külső beavatkozások elvégzése és ezáltal a nagy értékű halállomány megőrzése, kedvező életfeltételeinek biztosítása.